Az Eva tv. szerinti bevételi nyilvántartásról


Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény lehetőséget biztosít (A Kft -k kivételével), hogy az e törvény alá tartozó adóalany bevétel nyilvántartást vezessen helyettesítve a pénztárkönyvet, naplófőkönyvet, kettős könyvvitelt. A kisebb vállalkozások egy része így saját döntése kapcsán az egyszerűbben vezethető bevételi nyilvántartást akár saját maga vezeti. Azonban szükséges felhívni a figyelmet, hogy a szabályszerűségre így jobban kell figyelni, hisz a vállalkozásban általában ezt a feladatot már nem szakképzett könyvelő végzi. Továbbá a törvény sok egyéb kötelezettség alól nem mentesíti a bevételi nyilvántartást vezetőt. Ilyen lehet a munkabér, ill. személyi jellegű kifizetésekkel kapcsolatos elszámolások, nyilvántartások, és az egyéb évvégi adatszolgáltatások, bevallások (maga az Eva bevallása is). Itt mérlegelni szükséges, hogy ezen feladatokat is önállóan elvégzi -e a szervezet, vagy ezekkel a feladatokkal könyvelőirodát, szakképzet könyvelőt bíz meg.

A bevételi nyilvántartásnak zártnak kell leni a berögzített adatok törölhetőségét, javítását illetően. Ebből fakadóan két módon lehet vezetni az Eva nyilvántartást: kifejezetten erre a célra készült szofverrel, vagy papíralapú nyilvántartással. Ez utóbbi egyik lehetséges fejléce a következő: Sorszám, Dátum, Biz.szám, Megnevezés, Összeg

A bevételeket bruttó (áfát is tartalmazó) módon kell a nyilvántartásban rögzíteni. A bevétel összegének évvégi állományát a bevallásokban a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételekkel meg kell növelni, így ezen tételek magasabb adófizetési kötelezettséget eredményezhetnek mint az adóelőleg (kizárólag a bevétel után számított) összege. A költségbizonylatokat érdemes megőrizni (a törvény ilyen kötelezettséget nem ró ki) a garanciális kötelezettségek, egy esetleges visszalépés esetén a tárgyi eszközök értékcsökkenés érvényesítéséhez és egyeb jogi bizonyítási eljárások érdekében.

Az Eva alanynak negyedévente összesítést kell végeznie és a 15% -os adót (és egyéni vállalkozóknál az esetleges Tb járulékot) a negyedévet követő 12 -ig rendeznie!

"Az az EVA-s egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetőleg közép- vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, az EVA alapot képező jövedelmének 4 százaléka után köteles a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megfizetni.
A kiegészítő tevékenységet folytató EVA-s egyéni vállalkozó az EVA alapot képező jövedelmének 10 százaléka után köteles a baleseti járulékot megfizetni."

forrás: www.apeh.hu

Melléklet: részletek a törvényből

III. Az egyes nyilvántartások
1. Az adózó valamennyi, az eva alapjába tartozó bevételéről nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a bevétel megszerzésének időpontja;
c) a bizonylat sorszáma vagy más azonosítója;
d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, kamat, kötbér, kártérítés);
e) a bevétel összege.

(5) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.
(6) A bizonylatot, a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
(7) Az e törvény szerinti nyilvántartások vezetése az adóalanyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.

A bevétel megszerzésének időpontja

7. § (1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany a bevétel megszerzésének időpontját a (2(7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, más adóalany a számvitelről szóló törvény szerint meghatározott időponttal állapítja meg.
(2) Pénz esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, a jóváírás napja. Dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, dematerializált értékpapír esetében az értékpapír-számlán való jóváírás napja.
(3) Igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának a számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban szereplő teljesítés időpontjaként az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne. Nyugta ellenében igénybe vett szolgáltatás esetén a bevételt a nyugta kibocsátásának napján kell megszerzettnek tekinteni.
(4) Forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult.
(5) Elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik.
(6) A (2(5) bekezdésben nem említett esetben a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.
(7) A bevétel megszerzésének időpontja - a (2(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a számla, a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt a (2(6) bekezdés szerint eddig az időpontig még nem szerezte meg. Módosító számla, egyszerűsített számla vagy számlát helyettesítő okmány kibocsátása esetén a kibocsátás napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani.