EVA alany Kft. magas eredménytartalékkal rendelkezik és kimagaslóan magas házipénztár állománnyal. A következő évben a tagok szeretnének rendszeresen - amennyiben lehetséges – adó mentesen venni ki pénzt. Mi lehet rá a megfelelő megoldás?


A 2006 -os év törvényhozás vívódásai során igény merült fel, hogy a számviteli elszámolásokban szereplő - egyébként a valóságban nem létező - eszközök ne kerüljenek a továbbiakban kimutatásra. Itt elsősorban azok a kisméretű vállalkozások voltak érintettek akiknek házipénztár készlete az évek során felhalmozódott, ám azt valójában a tagok saját megélhetési kiadásaikra fordították. Nyilván ezek a személyek nem mérték fel, hogy a cég külön jogi személy és ezen oknál fogva tettük a büntető törvénykönyv 317. § -a alapján akár 10 év szabadságvesztéssel is súlytható sikkasztásnak címén.


A később alkotmányossági aggályok miatt visszavont jogszabályváltozás lehetővé tette volna a kedvező adózással való rendezést. A jogszabálymódosítás visszavonása után más megoldást választottak a rendezésre a törvényalkotók. Rendezze mindenki ezt a problémát oly módon, hogy visszajuttatja (elhelyezi a cég bankszámlájára) a készpénzállományt, vagy osztalékként a normál adózási szabályok szerinti módon fizesse ki amennyiben ez egyébként lehetséges. Ehhez a kényszerítő eszköz a számviteli törvény azon szabályozása miszerint pénzkezelési szabályzatot kell alkotni és annak be nem tartása szankcionálásra kerül.


A pénzkezelési szabályzat minimum tartalma kötelezően tartalmazza a pénzforgalom lebonyolításának rendjét, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeit, a felelőség szabályait, a készpénz és a bankszámlapénz közötti forgalom rendjét, a készpénzállomány forgalmának jogcímeit és eljárási rendjét, a napi készpénztállomány maximális értékét, a készpénz ellenőrzés eljárási rendjét és gyakoriságát, a pénzszállítás feltételeit, a pénzkezelés bizonylati rendjét és nyilvántartási szabályait.

(2000 évi C. törvény 14.§ (8) bekezdés)


Nyilván ha a készpénzállomány minimum értéke indokolatlanul magas összegben kerül meghatározásra, abban az esetben az ügyvezetői felelőség lép be a képbe a szándékosság miatt. Nem marad más megoldás mint rendezni az eltéréseket, főként azért mert egy további törvényváltozás lehetővé teszi, hogy amennyiben az esetleges adóhatósági vizsgálat feltárja, hogy a készpénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti az adózó, az esetben fél millió forint bírsággal, illetve ha felszólításra sem tesz eleget a törvényi előírásoknak, akkor ennek kétszeresével súlytható.

(2003. évi XCII. törvény 172.§ (18) bekezdés)


Mivel az EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) kiváltja az osztalékadót is többek között ezért a tárgyévi eredmény (mivel evás időszak), teljes egészében kifizethető osztalékként a tagok döntése alapján, ha egyébként nem ütközik a számviteli törvény osztalékfizetési korlátaiba.


Nyilván a korábbi évek során összegyűlt eredménytartalék osztalékfizetésre való igénybevétele nem feltétlenül adó mentes. Amennyiben ezt is szeretnénk bevonni az osztalékfizetésbe (mert pl. több részletben szeretnénk kifizetni a következő év során), az esetben vizsgálni kell az eredménytartalék mértékét az EVA alanyiságot megelőzően lezárt év beszámolójában. Az osztalékfizetési sorrend azt feltételezi, hogy a korábban keletkezett eredményt használjuk fel először. Ez az eredmény után viszont az általános szabályok szerint kell megállapítani a osztalékadót illetve bizonyos esetekben a százalékos egészségügyi hozzájárulást. Amennyiben az áttérés során a kötelezettségek "áthozott" fizetendő osztalékot rendezzük, az esetben is az általános szabályok szerint kell meghatározni az adófizetési kötelezettséget.

(2002. évi XLIII. törvény 18. § (7) bekezdés)


A fentieket figyelembevéve, illetve az esetleges adókötelezettségeket rendezve lehet az EVA alany Kft -nek a házi pénztár állományát rendezni, hisz ő is (mivel nincs más választási lehetősége) a számviteli törvény hatálya alá tartozik teljes mértékben.